e-learning
EN
T
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
E
Következő oldal
A Transparency International Magyarország
E-LEARNING TANANYAGA ÁLLAMI VÁLLALATOK SZÁMÁRA
amely segíti az átláthatóság és a közzétételi kötelezettségeknek történő megfelelés javítását

BEVEZETÉS

Az állami tulajdonú vállalatok a nemzeti vagyon jelentős részét képezik. A működésükre, gazdálkodásukra, szervezetükre és személyzetükre vonatkozó, jogszabály rendelkezésre vagy az adott gazdálkodási területen kialakult szokványok alapján nyilvánosságra hozandó adatokat nem vagy nem teljes körűen, illetve nem felhasználó barát formátumban hozzák nyilvánosságra, sokszor nem felelnek meg a kötelező közzétételnek sem, nincs monitoring rendszer a hiányosságok kiszűrésére.

A Transparecy International Magyarország úgy véli, a korrupció elleni küzdelem alapja az átláthatóság és az elszámoltathatóság, a közszférában és a magánszektorban egyaránt. Az állami vállalatoknak elszámoltathatónak kell lenniük valamennyi érintett fél, köztük az adófizetők felé, hogy nyomon tudják követni adóforintjuk hasznosulását.

Ugyanakkor az állami vállalatok hagyományos piacaikon mind többször kerülnek versenyhelyzetbe, egyre inkább piaci szereplőként működnek, így az integritást elősegítő szervezeti és szabályozási megoldások, a teljesebb körű tájékoztatás üzleti érdekeiket is szolgálja.

AZ E-LEARNING TANANYAG CÉLJA

Az e-learning tananyag célja, hogy segítséget nyújtson az állami vállalatok számára abban, hogy közzétételi kötelezettségeinknek eleget tegyenek és hogy segítsen megérteni, milyen problémákat okozhat az átláthatóság és az integritás hiánya.

Jelen tananyag egy általános tartalmú oktatási anyag, amely valamennyi vállalat számára tartalmaz hasznos, megfontolandó információkat. Ugyan a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy a vállalatok átláthatóság irányába tett megoldásai függhetnek a vállalat méretétől, iparági besorolásától, ez a tananyag nem tesz különbséget e tekintetben a vállalatok között.

    Mire ad választ az e-learning tananyag?
  • miért fontos az átláthatóság, milyen szerepük van a vállalati megfelelési rendszereknek az átláthatóság növelésében,
  • miért fontos bizonyos információk közzététele, milyen az állami vállalatok közzétételi politikáját szabályozó jogi környezet Magyarországon,
  • melyek a legújabb nemzetközi trendek a közzétételi politikát illetően, melyek a főbb nemzetközi ajánlások,
  • mely információkat érdemes közzétenni a törvényben előírt minimumon túl és miért
  • hogyan érdemes közzétenni az adatokat, hogy azok az átlagos felhasználó számára könnyen elérhetőek legyenek

A tananyag elolvasása hozzávetőlegesen 60 percet vesz igénybe.

Amennyiben a tananyaggal kapcsolatban kérdése van vagy további tájékoztatásra van szüksége, kérem forduljon a TI Magyarország munkatársaihoz az info@transparency.hu e-mail címen vagy a +36 70 409 7277 telefonszámon. Szívesen fogadjuk a tananyag fejlesztésére, kiegészítésére vonatkozó esetleges javaslataikat is; illetve amennyiben arra igény mutatkozik személyre szabott tananyag kidolgozását is vállaljuk.

A tananyag elolvasása nem regisztrációhoz között, de van lehetőség arra is, hogy profilt hozzanak létre, melynek segítségével megszakíthatja a tananyag elvégzését és később folytathatja. A tananyag elvégzését követően a kérdéseire adott válaszainak közzététele az Ön döntésének értelmében lehet anonim vagy nevesített.

MIÉRT HASZNOS AZ ÁTLÁTHATÓSÁG? – MAKROGAZDASÁGI SZEMPONTOK

Az átláthatóság világtrend lett a válság után.

  • Az egyszerűsítés igénye: a gazdasági válság rámutatott arra, hogy a globális pénzügyi rendszerek nem átláthatóak, egyenlőtlenül fejlettek és túl bonyolultak.
  • A fogyasztók/befektetők tudatosabbá váltak: az elhúzódó gazdasági válság a transzparencia iránti igény növekedését segítette elő, a fogyasztók tudatosabbak lettek, és egyre jobban jellemző rájuk, hogy élni tudnak az információtechnológiai és kommunikációs (ICT) lehetőségekkel érdekeik kikényszerítéséért. Fontos számukra, hogy mennyi és milyen információ érhető el, illetve hogy mennyire egyszerűen.

A mindent átható globalizáció előretörésével a nemzetközi szabványoknak és szabályoknak egyre nagyobb a szerepük. Ezek számos dolgot érintenek, ilyenek a kommunikációs technológia legújabb fejlesztései, a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás, a pénzügyi átláthatóság.

MIÉRT HASZNOS AZ ÁTLÁTHATÓSÁG? – MAKROGAZDASÁGI SZEMPONTOK

Átláthatóság és versenyképesség összefügg!

A közgazdaságtan elfogadott tézise szerint elsősorban az intézmények minősége befolyásolja a növekedési kilátásokat.

  • Azok az országok tudnak tartósan növekedni, ahol a (gazdasági) intézmények „befogadóan”, hatékonyan és átláthatóan működnek.
  • A hosszú távú növekedés a fejlett országokban a humántőke és az intézmények fejlődésétől, az üzleti környezet stabilitásától és átláthatóságától függ.

Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsora is rámutat az átláthatóság és versenyképesség összefüggésére!

  • 2014. szeptemberében közzétett átfogó rangsorban 144 ország szerepel.
    1. Svájc; 2. Szingapúr; 3. Egyesült Államok; 4. Finnország; 5. Németország; 6. Japán; 7. Hongkong; Hollandia
    Régióból az élboly: Észtország (29.), Csehország (37.), Litvánia –Lettország - Lengyelország (41-43.)

Magyarország versenyképességi helyezése romlik!

Teljes listán Magyarország 2014-ben a 60.; 2013-ban 63.; 2012-ben 60. és 2000-ben 29.

Az intézményi alindexben Magyarország a 83. helyen áll. Az intézményi alindexben szerepel az üzleti etika, a kormányzati politika átláthatósága, a kisebbségi tulajdonosok védelme, a befektetők védelme, a vállalat felügyeleti szervek működése, az auditálás és a közzététel hatékonysága.

MIÉRT HASZNOS AZ ÁTLÁTHATÓSÁG? – MIKROGAZDASÁGI SZEMPONTOK

Az átláthatóság a versenyképesség eszköze a vállalatok számára is.

    Csökkenti a működési és a korrupciós kockázatot!
  • Az átlátható működés eredményeképpen a folyamatokat, szabályozást, működést érintő hiányosságokra megbízhatóabban és hamarabb derül fény.
  • A visszaélések lehetősége lecsökken, mind a belső és külső visszaélések lehetősége, mind a munkavállalói és külső partnerek által elkövetett visszaéléseké (beszállító vagy üzleti partner).
    Megtakarítást eredményez és üzleti lehetőségekhez juttat!
  • A bírságok mértéke csökken. (pl. adóellenőrzések és szakhatósági ellenőrzések során kirótt bírságok, fogyasztóvédelmi bírságok, környezetvédelmi bírságok)
  • A hitelfelvétel lehetősége jobb. (pl. termékfejlesztésre vagy kutatás-fejlesztésre felvett hitelek)
  • Ha beszállító a vállalat, akkor megbízhatóbb üzleti partnernek minősül. (pl. „minősített beszállító” lesz)
  • A tisztességesen és átláthatóan működő cég az energiáit, kapacitásait fejlesztésekre fordítja, így jobb szolgáltatást, jobb minőségű terméket nyújt, végül versenyképesebb lesz.
    A fenntartható fejlődés része!
  • Az etikusan és átláthatóan működő vállalat hírneve jobb, amely biztosítja a hosszú távú fenntarthatóságot.
  • Felelős és proaktív közzétételi politika, a nyilvánosság előtti elköteleződés erősíti az átláthatóságot, ami mutatja a vállalat intézkedéseinek komolyságát és kiterjedtségét.

MIÉRT HASZNOS AZ ÁTLÁTHATÓSÁG? – MIKROGAZDASÁGI SZEMPONTOK

Az átláthatóság növeli a vállalat szervezeti integritását.

Az átlátható működés fontos a bizalomépítés szempontjából: mind a piac, mind pedig a fogyasztó felé.

Jobb, kiszámíthatóbb munkahelyen a munkavállalók elkötelezettebben és motiváltabban dolgoznak.

Ahol magasabb szintű és színvonalú az átláthatóság, ott a számonkérés jobban működik.

Mert a tisztességes cégek és a tisztességes, elkötelezett munkavállalók, mindig versenyképesebbek és hosszabb távon a piacon maradnak, így hosszú távú munkalehetőséget, megélhetést adnak és/vagy kapnak.

Az átláthatóság fokozása a vállalatoknál szemlélet változást igényel, fontos, hogy a vállalat vezetés elkötelezett legyen a változtatás iránt és mérlegelje azt is, hogy az átláthatóság bevezetése plusz költségekkel jár, erőforrás növeléssel, munkaerő átirányítással, képzésekkel.

A COMPLIANCE (MEGFELELÉS) SZEREPE

A vállalatoknak felelősséggel kell reagálniuk a globalizáció által támasztott kihívásokra, kötelezettséget vállalniuk, hogy megfelelnek a sokrétű nemzetközi és hazai szabályozásnak és az ellenőrző hatóságok elvárásainak.

Számos ismert botrány, bírósági per által reflektorfénybe emelt vezetői korrupciók, hanyag vagy éppen túlzottan nagy kockázatot vállaló üzletvitelek, váratlan csődeljárások, a belső audit vizsgálatokkal való visszaélés, piaci erőfölénnyel való visszaélés stb. támasztja alá a folyamatszintű gondolkodás, azaz az oktatás (tudatosítás), a megelőzés, a nyomon követés, az ellenőrzés, a felderítés és a visszacsatolás jelentőségét. A jelentős mértékű kiszabott bírságok mellett a vállalat jó hírnevének elvesztésével piaci pozíciója jelentősen romlik, kisebb vállalatok esetében működésük is ellehetetlenülhet. A jól működő integritási mechanizmusoknak, belső megfelelési rendszereknek nagy szerepük van a vállalat megvédésében a korrupciós és compliance kockázatokkal szemben.

A compliance kockázatok azon jogi illetve hatósági szankcióknak, pénzügyi veszteségeknek, vagy pedig a jó hírnév elvesztésének következményei, melyet a szervezet szenved el, amennyiben nem felel meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, rendelkezéseknek, magatartási szabályoknak és az irányadó helyes működésnek.

A compliance kockázatok kezelésével a legtöbb nagyvállalatnál, de egyre több kis- és középvállalatnál is önálló osztály foglalkozik, a compliance menedzsment egyre jobban beépül a szervezeti struktúrába. A compliance tevékenység és ellenőrzés a jogszabályi megfelelőségi területek működési folyamatait elemzi abból a szempontból, hogy az üzleti és szabályalkalmazási kockázatok kezelésére szolgáló úgynevezett kontrollok megfelelőségét értékelje.

(NAGY)VÁLLALATI MEGFELELÉSI RENDSZEREK

A nagyvállalati megfelelési rendszereknek számos összetevője van. A vállalat compliance tevékenysége iparáganként, vonatkozó (hazai és/vagy nemzetközi) szabályonként, országonként és cégméretenként változik.

    A nagyvállalati megfelelési rendszer főbb elemei:
  • titoktartási kötelezettség, adatvédelem (“data confidentiality”) (céges adatok, ügyfél adatok, béradatok, technológia, szabadalom, stb.)
  • az adott szakmára/szakterületre vonatkozó jogi szabályozások gyűjteménye (“regulatory compliance”)
  • ajándékozás, adományozás, szponzoráció szabályai („gifts, charitable contributions and sponsorhips”)
  • a munkahelyen az egyenlő elbánás elve (“fairness at workplace”)
  • vállalaton belüli eljárások kontrollja (pénzügyi, belső audit, monitoring és egyéb eljárások kontrollja)
  • viselkedési szabályok vásárlókkal, beszállítókkal és kormánnyal („working with customers, suppliers and government”)
  • versenyjogi szabályok betartatása („competing globally”)
  • összeférhetetlenségi szabályok betartatása („conflict of interest policy”)
  • a cég tulajdonának védelme („asset protection”)
  • magatartási kódex és korrupcióellenes irányelvek létrehozása, az abban foglalt intézkedések, szabályok betartatása, nyilvánossága („Code of Ethics”, „anti-corruption measures”)
  • csatornák működtetése az alkalmazottak számára, amiken keresztül az irányelvek lehetséges megsértését bejelenthetik, vagy bizalmas módon tanácsot kérhetnek (például anonim bejelentő vonal)(„whistleblowing hotline”)
  • közzétételi politika szabályozása, jelentéstétel, közzétételi megfelelés („public disclosure policy”)

PÉLDÁK A (NAGY)VÁLLALATI MEGFELELÉSI RENDSZEREK MŰKÖDÉSÉRE

A compliance osztály régen a jogi osztály részeként működött, felsővezetői döntést követően lett önálló részleg. Kezdetben egy, jelenleg két fővel működik. Feladatai között volt eddig az etikai kódex létrehozása, a bejelentő védelmi szabályozás és az átvilágítási rendszer kialakítása. Utóbbi területen kiemelt figyelmet fordítunk az összeférhetetlenségi szabályok betartására. A jogi osztálytól történő sikeres elkülönülést, mind jogi és valós felelősségvállalás terén nagyban elősegítette a vezető pozitív hozzáállása.
Kizárólag akkor lehet hatékonyan működő terület a compliance, ha az adott osztálynak nincs más feladata, tehát külön szervezeti egységként létezik. Fontos a feladatok konkrét meghatározása és a megfelelő kapacitás a tevékenységek átláthatóságának biztosítására. Kiemelten fontos, hogy ne egy személy részfeladataként határozzák meg a tevékenységet, mert az veszélybe sodorja a hatékonyságot.
Az osztály létrejötte óta új pénzmosásra vonatkozó, adatvédelmi és compliance szabályzatot hoztunk létre, melyek az egész szervezetre kötelező érvényűek. Emellett az osztály tanácsadó, döntés-előkészítési feladatokat is ellát. Mi végezzük a külső jogszabályokkal való összevetést és elemzéseket készítünk a döntések meghozatala előtt, melyek célja a hibás döntések megelőzése.
A compliance egység nem csak a szabályzatok megalkotásáért felel, hanem azok nyomon követéséért is. A szervezeten belül egyfajta tanácsadói szerepet is betöltünk, a cél egy belső tudásbázis építése.
A szabályzatok megírása mellett igazán az vált be, hogy az egyes szabályzatokhoz folyamatábrákat rendeltünk, amely egyrészt segít megértetni a szabályzatok lényegét, másrészt egyértelművé teszi a felelősségeket, az ütemezést, a határidőket.
Az etikai kódex tartalmát e-learning platformon közvetítjük, szituációs gyakorlatokkal kiegészítve. Ezt nagyon élvezik a munkatársak.
Nálunk van közzétételi szabályzat, honlapszabályzat, adatvédelmi szabályzat és működik belső ellenőrzés is. A belső ellenőrzés szabálysértés esetén köteles bejelentést tenni a vezérigazgatónak.

AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK SAJÁTOS HELYZETE

Az állami vállalatok a nemzeti vagyon jelentős részét képezik, közpénzzel gazdálkodnak. Az állami vállalatoknak magas szintű átláthatóságot kell biztosítaniuk, egyrészt a hatékony kormányzás, a kormányzati kiadásokat érintő tényalapú döntéshozatal elősegítésére, másrészt pedig az adófizetők tájékoztatására, hogy lássák, adóforintjaik hogyan hasznosulnak.

Sajátos helyzetben vannak a vállalatirányítás szempontjából is, tekintettel arra, hogy a (jog)szabályalkotók/ politikai döntéshozók és cégek között a kapcsolat szoros, így a politikai befolyás kockázata a vállalat működésébe viszonylag magas. A magánszektort érintő felszámolás/csődeljárás vagy felvásárlás nem jelent visszatartó erőt az állami vállalatoknak.

    Átláthatóságot segítő és a korrupciós kockázatokat csökkentő tényezők:
  • Az állami vállalatoknak hasonlóan szigorú vállalatirányítási normáknak és közzétételi követelményeknek kell megfelelniük, mint a nyilvánosan, tőzsdén jegyzett cégeknek.
  • Megfelelő garanciák szükségesek a piactorzító magatartás, a tisztességtelen verseny és az összeférhetetlenség kivédésére –nyújtott állami garanciák, állammal kötött szerződések részletes megjelenítése.
  • A vállalat szervezetének minél teljesebb körű bemutatása: tulajdonosi körének, irányító és felügyelő szervének, menedzsmentjének bemutatása, a ki(meg)választás átláthatóságának biztosítása, összeférhetetlenségek jelentése, önéletrajzok/fizetések/juttatások bemutatása.
  • Nemzetközi standardok, jó gyakorlatok követése.
  • Transparency International által ajánlott kiegészítő közzétételi lista alkalmazása; általában minél szélesebb körű adatközlés.

ALAPVETŐ FOGALMAK

Állami vállalat
Közpénz
Közfeladat
  • Olyan vállalat, ahol az állam (ill. annak meghatározott intézménye) többségi tulajdonnal rendelkezik.
  • Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 2. §(1) bekezdése határozza meg az állami vállalat fogalmát.
Az állami vállalat az állam erre feljogosított szervei által alapított olyan gazdálkodó szervezet (jogi személy), amely az állami tulajdonból rábízott vagyonnal e törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodik.
  • A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. Törvény 1. § a) pontja határozza meg a köztulajdonban álló gazdasági társaság fogalmát.
Az a gazdasági társaság, amelyben a Magyar Állam, helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.
  • Az állam és a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköreinek ellátását szolgáló pénzeszközök.
  • Az adókból származó összes bevétel, ami a helyi önkormányzatok, hatóságok és a kormány rendelkezésére áll, állami illetve önkormányzati költségvetés, társadalombiztosítási alap, EU támogatás.
  • Minden közjogi bevétel (ideértve az elengedett adók is), közszolgáltatáshoz történt hozzájárulás, az állami vagyon pénzeszközben megtestesülő része és minden közvagyon hasznosításából származó bevétel. (Forrás: Állami Számvevőszék – A közpénzügyek szabályozásának tézisei, 2007. április)
  • A fiskális értelmezés szerint az a tevékenység, szolgáltatás tekintendő közfeladatnak, amely teljes egészében, vagy döntő hányadában közpénz felhasználásával valósul meg.
  • A pozitivista értelmezés szerint azt kell megkívánnunk a közfeladati minőség kimondásához, hogy az adott tevékenységet egy jogszabály (lehetőleg törvény) ilyenként – ti. közfeladatként – határozza meg.
  • A funkcionális értelmezés szerint a jogalkalmazó akkor állapíthatja meg egy tevékenységről, hogy közfeladat, ha a feladat jellege szerint az közérdeket szolgál és gyakorlatilag – figyelembe véve például a mérethatékonyság követelményeit – csak közösségi (társadalmi) összefogással valósítható meg.
  • Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény egyik értelmező rendelkezése meghatározza a közfeladat fogalmát.
A közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit a feladat címzettje közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.
  • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV . törvény 1. § is tartalmaz rendelkezéseket a közfeladatról.
E törvény célja, hogy a közfeladatok maradéktalan ellátása érdekében biztosítsa az államháztartás átlátható működési feltételeit.
A közfeladatok ellátása elsősorban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik

AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK KÖZZÉTÉTELI POLITIKÁJA

Az állami vállalatoknak szigorú közzétételi követelményeknek kell megfelelniük.

Az állami vállalatokra vonatkozó hazai szabályozás nagyon sokrétű. A legfontosabb törvények: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény.

Egyértelművé kell tenni a jogszabályokban, hogy kinek és mely adatokat kell közzétenni. Vannak (jog)értelmezésbeli különbségek és pontosítandó, tisztázandó kérdések a közzétételre vonatkozó fogalmak körében, ami okot ad(hat) a vállalatoknak arra, hogy elkerüljék bizonyos információk közzétételét. Ugyan a cél egy egységes, minden közpénzzel gazdálkodó szervezetre (állami, önkormányzati vállalat) kiterjedő és alkalmazható ésszerű kötelező közzétételi lista megalkotása, amely segíti az átláthatóságot és elszámoltathatóságot, az állami vállalatnak törekednie kell a minél szélesebb körű adatközlésre és a törvényi megfelelésre a meglévő jogszabályok alapján.

A minél szélesebb nyilvánosság érdekében – akár a vonatkozó törvények módosításával - elő kell írni azt, hogy az állami, önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a nemzeti vagyon körébe tartozó vagyont kezelő piaci szereplők, legyenek gazdasági társaságok vagy más gazdálkodó szervezetek, kötelesek legyenek a működésükkel, gazdálkodásukkal, szervezetükkel, a rájuk bízott közpénz és nemzeti vagyon felhasználásával, illetve hasznosításával összefüggő adatokat közzétenni. E közzétételi kötelezettség alól az üzleti titokra történő hivatkozás csak szűk körben adhat felmentést, vagyis ebben a körben az üzleti titok megszorítóan értelmezendő.

Rendelkezni kell arról, hogy kinek a hatáskörébe tartozik a kötelező közzététel rendszeres ellenőrzése, erre milyen eszközök állnak rendelkezésre és mi az ellenőrzés folyamata.

AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK KÖZZÉTÉTELI POLITIKÁJA

A hazai szabályozás legfontosabb elemei:

Magyarország Alaptörvénye 39. cikk
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény
A nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény
Egyéb törvények

Magyarország Alaptörvénye 39. cikk

(1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

Célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. (1. sz. melléklet tartalmazza az „általános közzétételi listát”, amely pontosan meghatározza azt az adatkört, amelyet nyilvánosságra kell hozni a törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek, valamint az adat frissítésére vonatkozó időbeli követelményeket, és a megőrzésre vonatkozó előírásokat is.)

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény: a közbeszerzési eljárásokat és az azokhoz kapcsolódó jogorvoslat szabályait szabályozza a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása és nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása érdekében.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. CXCVI. törvény

A törvény 2. melléklete írja le a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körét.

Egyéb törvények

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. CXXII. trv., Mavtv., Ptk., Btk., Munkatv., államháztartásról szóló tv., Hpt.

KÖZZÉTÉTELRE VONTAKOZÓ NEMZETKÖZI STANDARDOK

A vállalatok, állami vállalatok közzétételi politikáját, átláthatóságát számos nemzetközi ajánlás szabályozza. A legfontosabb nemzetközi standardok a következők:

    UN Global Compact (ENSZ globális megállapodás):
  • ENSZ kezdeményezés emberi jogi, munkaügyi, környezetvédelmi, anti-korrupciós kérdésekről
  • Ösztönözi a vállalkozásokat, hogy fogadjanak el fenntartható és társadalmilag felelős üzlet politikát, és számoljanak be annak végrehajtásáról. Önkéntes alapon lehet csatlakozni, tömöríti az üzleti szféra, civil szféra, városok, szakszervezetek, szakmai szervezetek, egyesületeket. Magyarországról 19 tagja van jelenleg.

Az ún. 10-ik alapelv: a korrupcióellenes irányelv, ami a jelentéstételre is vonatkozik:

“A vállalatok lépjenek fel a korrupció minden formájával szemben, beleértve a zsarolást és a megvesztegetést.”
  • A TI Vesztegetésellenes Üzletpolitikai Irányelvek (Business Principles for Countering Bribery, 2003) alapján dolgozták ki.
  • Nem csak azt jelenti, hogy a vállalat kerülje el a megvesztegetés, zsarolás és a korrupció egyéb formáit, hanem hogy dolgozzon ki politikákat és konkrét programokat ezek kezelésére. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok vállaljanak kifejezett és nyilvános kötelezettséget a korrupció ellen olyan szabályokkal, amelyek valamennyi munkavállalóra, szerződő félre, alvállalkozóra, üzleti partnerre vonatkoznak, tartalmaznak ajándékokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos irányelveket, tiltják az ügymenetkönnyítő juttatásokat, csatornát biztosítanak a visszaélések bejelentésére, védik a bejelentőket, oktatást szerveznek a munkatársaknak és rendszeresen felülvizsgálják a szabályok betartását.
  • A jelentéstételre vonatkozóan a Transparency International vezette munkacsoport kidolgozott 22 alapelemet, amit egy mátrixban helyezett el. A jelentéstételnek vannak elvárt és kívánt szintjei három kategória szerint: 1.) elkötelezettség és politika, 2.) végrehajtás és 3.) monitoring.

AZ OECD IRÁNYELVEK

    Az állami vállalatokat érintő legfontosabb OECD ajánlások:
  • A koordináló, vagy a tulajdonosi jogkört betöltő intézmények által készített összesített jelentések készítése
  • Belső audit, mely közvetlenül a felügyelőbizottságnak és az audit-bizottságnak jelent
  • Éves, független külső audit elvégzése
  • Magas szintű nemzetközileg elismert sztenderdeken alapuló pénzügyi és nem pénzügyi információk közlése
  • Mit hozzanak nyilvánosságra az állami vállalatok, mi a minimum sztenderd?
  • Minimálisan a nyilvánosan jegyzett társaságoktól elvárt információk közzététele, pl.: pénzügyi eredmények, vállalatirányítással, működéssel kapcsolatos részletes információk, javadalmazási politika, kapcsolt vállalkozásokkal történő megállapodások stb.
  • Nyilatkozat a vállalati célokról és azok teljesítéséről
  • A vállalat tulajdonosi szerkezete és szavazási procedúrája
  • Kockázati tényezők és azok kezelésére hozott intézkedések (kockázatmenedzsment)
  • Információ a pénzügyi támogatásokról, beleértve az államtól kapott pénzügyi garanciákat
  • Állammal és egyéb állami szereplőkkel kötött szerződések

A KÖZZÉTÉTEL ÚJ TRENDJEI

Új EU Direktíva tervezet (Nem pénzügyi jelentések (non-financial reporting) irányelv tervezet):

Az Európai Bizottság elfogadta 2013. április 16-án azt az irányelv tervezetet, ami az egyes vállalatok átláthatóságának növelésére vonatkozik a társadalmi és környezetvédelmi kérdések területén.

A cél az, hogy növelje az uniós vállalatok átláthatóságát és hatékonyságát a környezeti és szociális kérdésekben.

Az érintett nagyvállalatoknak olyan információkat kell nyilvánosságra hozniuk, melyek érintik a környezeti kockázatokat és eredményeket, a társadalmi és foglalkoztatási szempontokat, az emberi jogok tiszteletben tartását, a korrupció és megvesztegetés elleni megfontolásokat és az igazgatótanács sokrétű összetételét.

Idetartozna a beszállítói lánccal kapcsolatos jelentés is, a kockázat kezeléssel kapcsolatos jelentéstétel is, és a országonkénti adózási jelentéstétel.

ALANYI HATÁLY: az adott pénzügyi év során átlagosan a több mint 500 főt foglalkoztató nagyvállalatok, amelyeknek a mérlegfőösszege a mérleg fordulónapján eléri a 20 millió eurót, vagy a nettó árbevétele 40 millió euró. Ez az EU-n belül kb. 18.000 vállalkozást érint.

JELENTÉSTÉTEL: az éves jelentésükben kellene feltüntetniük az információkat. Ez azonban nem kell, hogy minden részletre kiterjedő legyen, az információkat vállalatcsoportok szintjén kell közölni. Nem előíró jellegű, ezáltal jelentős mozgásteret biztosít, az érintett vállalkozások belátásuk szerint igazodhatnak nemzetközi vagy nemzeti iránymutatásokhoz.

    DE FONTOS, HOGY A JELENTÉS TARTALMAZZA:
  1. A vállalkozás erre vonatkozó politikáinak leírását (policy);
  2. ezeknek a politikáknak eredményeit;
  3. ezekkel kapcsolatos kockázatokat, és hogy a vállalkozás ezeket hogyan kezeli.

A TI AJÁNLÁSA VÁLLALATOK SZÁMÁRA (TRAC)

TRAC Nemzetközi, TRAC Magyar

A TI számos eszközt dolgozott ki az üzleti szektor átláthatóságának előmozdítására:

Valamennyinek a célja: a korrupciós kockázatok csökkentése és az átláthatóság növelése a vállalatoknál, ezért a szabályozás mellett elsősorban a folyamatokon, az elkötelezettség erősítésén van a hangsúly.

  • Business Principles for Countering Bribery (Vesztegetésellenes Üzletpolitikai Irányelvek) (ebből van kis- és középvállalatoknak szóló kiadás is) 2003. Az új, aktualizált verzió 2014-ben jelent meg.
  • TRAC 1, TRAC 2, TRAC 3 (Transparency in Corporate Reporting), 2009, 2011, 2014: felmérés a világ legnagyobb tőzsdén jegyzett nemzetközi cégei körében a Forbes alapján vett minta szerint. Promoting Revenue Transparency (PRT), 2011: felmérés az olaj és gáz szektor 44 cége körében. A vállalati honlapon nyilvánosságra hozott információk képezték a mérés és a rangsorolás alapját.
  • 2013-ban Magyarországon is elvégezte a TI a TRAC felmérést, amely az 50 (árbevétel szerinti) legnagyobb, Magyarországon bejegyzett vállalatot érintette.
    A TRAC által vizsgált közzététel irányadó az állami vállalatok számára is. A TRAC által vizsgált információk három csoportba oszthatók:
  1. Jelentéstétel az antikorrupciós programokról: mutatja, hogy vannak-e alapvető korrupciómegelőző intézkedések/szabályok a vállalatnál, mutatja a korrupció elleni elkötelezettséget és a korrupciós kockázatokkal szembeni tudatosságot.
  2. Szervezeti átláthatósággal kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala: vizsgálja a konszolidált és nem konszolidált leányvállalatokról történő jelentéstételt, ami tartalmazza valamennyi leány, társult, kapcsolt vállalkozás megnevezését, bejegyzésük és működésük helyét, az anyavállalat tulajdoni hányadát (minimum standard).
  3. Országok szerinti jelentéstétel, a külföldi érdekeltségek átláthatósága: a vállalatok külföldi működéséről történő pénzügyi jelentéstétel, azaz információ arról, hogy a vállalat hol mennyi árbevételt realizál, mennyi az adózás előtti eredménye és mennyi adót fizet az adott országban.

MIÉRT FONTOS...? NÉHÁNY KIEMELT PÉLDA

Az etikai kódex közzététele
Etikai forródrót
Vállalati célok, stratégia megjelenítése
Információ a menedzsmentről, FB tagokról
Legfontosabb kockázati tényezők megjelenítése

Az etikai kódex közzététele

  • Az etikai kódex célja az etikus magatartáshoz vezető legfőbb irányelvek rögzítése annak érdekében, hogy a vállalattal kapcsolatba lépő külső személyek, valamint a munkatársak világos képet kapjanak a vállalat céljairól, szemléletéről, a társadalomhoz, a vállalat dolgozóihoz és az üzleti partnerekhez való viszonyulásáról, és tisztában legyenek azzal, melyek azok az etikai szempontok és értékek, amelyek kiemelt szerepet kapnak a vállalat működése során.
  • Az etikai kódex fontos eleme a korrupcióellenes irányelvek rögzítése, zéró tolerancia vállalása a korrupcióval szemben.
  • Fontos, hogy a vállalat magatartási kódexe valamennyi munkavállalóra, minden közvetítőre, képviselőre, szerződő félre, alvállalkozóra, beszállítóra érvényes legyen.
„Mi azt tapasztaltuk, hogy van olyan külföldi cég, aki nem támogat, ha nem írunk alá nyilatkozatot elvi kérdésekről. Ezek a partnerek ezt a honlapjukon kommunikálják, hogy csak olyan cégekkel állnak partnerségben, akik ugyanazon elveket támogatják.”

Etikai forródrót, bejelentővonal

  • Fontos, hogy a vállalat lehetővé tegye az alkalmazottak számára, hogy anonim módon bejelenthessék az irányelvek lehetséges megsértését vagy bizalmas módon tanácsot kérhessenek (például leleplezésekkel kapcsolatban). Ennek érdekében érdemes ún. etikai forródrótot működtetni.
  • Kifejezetten és nyilvánosan tiltani kell az irányelvek megszegésének bejelentését követő megtorlást, amely kimondja, hogy semelyik munkavállaló nem szenvedhet el lefokozást, büntetést vagy más negatív hatású következményt irányelv megszegésének bejelentésének (leleplezés) következtében.
  • Célszerű a bejelentő védelmi ügyvéd elérhetőségét feltüntetni a honlapon.
„Van csoportszintű etikai bizottság, és az alkalmazottaknak oktatják, hogy hogyan és mivel lehet hozzájuk fordulni. Lehet anonim módon is, ez a bejelentő döntése. Lehet anonim, postán keresztüli bejelentést tenni, de a belső hálózatra is fejlesztettünk egy titkos anonim bejelentő-csatornát. ”

Vállalati célok, stratégia megjelenítése

  • Az állami tulajdonnal működő vállalatnak kötelessége a nyilvánosság elé tárni céljait, hosszabb távú terveit, a közpénz tervezett felhasználásának főbb irányait. Ugyancsak kötelessége a felhasznált forrásokkal történő elszámolás, a tevékenységek, befektetések részletes bemutatása.
  • Nem várható el ugyanakkor, hogy az állami vállalat, mint piaci szereplő, részletesen bemutassa az éves üzleti tervét, tekintettel arra, hogy a rövidtávú gazdálkodási/piaci terv bemutatása versenyhátrányba sodorhatja.

Információ a menedzsmentről, FB tagokról

  • A vállalat arca sok esetben az első számú vezető. Számos sikeres, nemzetközi vállalatnál látható, hogy az első számú vezető és a menedzsment (vezető tisztségviselők, vagy a vállalat működés szempontjából meghatározó jelentőségű munkavállalók) az első oldalon szerepelnek, arcképpel, felelősségi körrel, rövid szakmai önéletrajzzal. A vezető személyes elköteleződésének (és annak a nyilvánosság előtti megmutatása) a vállalat céljai, értékei, etikai normái mellett nagy szerepe van a hitelesség, a bizalom megerősítésében, így az üzleti sikerekben is.
  • A fizetések és juttatások tekintetében előírás (illetve célszerű) az első számú vezető és a vezető tisztségviselők fizetéséről, prémiumáról, juttatásairól történő nyilatkozattétel, vagyonnyilatkozat és összeférhetetlenségi nyilatkozat megléte. A felügyelő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és juttatásairól is nyilatkozni kell.
  • Fontos, hogy látható legyen, a menedzsment tagjai felkészültek az adott feladatkör ellátására, ezért javasolt a szakmai önéletrajz közzététele is a honlapon.
  • Ki a vállalat vezetője? Kik a vezető tisztségviselők? Különböző jogszabályi értelmezések vannak jelenleg, hogy ki a „vezető”. Közzététel szempontjából javasolt figyelembe venni a 2009. évi CXXII. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény 2§(1) (2)–ben foglalt definíciót: vezető tisztségviselők, másokkal együtt cégjegyzésre, vagy bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkavállalók.

Legfontosabb kockázati tényezők megjelenítése

  • Az állami vállalatoknak szükséges nyilatkozniuk a legfontosabb működésüket és teljesítményüket érintő kockázatokról. Ezeknek különös jelentősége van akkor, amikor az állami vállalat olyan iparágban működik, ahol politikai, működési, árfolyam és egyéb kockázatokkal szembesülhet a nem kellően (vagy jelentősen különböző módon) szabályozott nemzetközi piacokon történő jelenlét miatt.
  • A jelentős kockázatokról történő információnyújtás fontos eleme a vállalat pénzügyi helyzetéről történő korrekt tájékoztatásnak. A kockázati tartalékok, mérleg alatti tételek kialakítása és megjelenítése megakadályozhatja a vállalatot nem várt veszteségek realizálásában.
  • A főbb kockázati faktorokról történő beszámolás arról is felvilágosítást ad, hogy a vállalat hajlandó és képes is kezelni ezeket a kockázatokat.
  • Számos vállalat üzleti kockázatot és a „gyenge pontok” konkurencia számára történő feltárását látja a kockázati tényezők megmutatásában; van, aki csak a nyilvánosan jegyzett társaságok esetében tartja ezt fontosnak a befektetői és részvényesi tájékoztatás miatt. A nemzetközi ajánlások (lásd OECD ajánlás) és a TI ajánlása is az, hogy a legfontosabb kockázatokról és az ezek enyhítésére szolgáló intézkedések meglétéről tájékoztatni kell az állampolgárokat, mint az állami tulajdonnal, közpénzből működő vállalatok végső „részvényeseit”.

AZ INFORMÁCIÓ KERESHETŐSÉGÉNEK FONTOSSÁGA

Ahhoz, hogy a közérdekű adatok az állampolgárok széles köre számára közvetlenül elérhetőek legyenek, célszerű ezeket egységes és felhasználóbarát módon közzétenni a vállalatok honlapján. A törvényi kötelezettség sokszor ellentmond annak, hogy az adatok felhasználóbarát és könnyen kereshető formában legyenek megjelenítve.

18/2005. IHM rendelet közzétételi mintájának alapul vétele mellett célszerű egy egységes, könnyen áttekinthető, felhasználóbarát honlap kialakítása.

Mindemellett a kozadat.hu egységes közadat kereső rendszerben érdemes kialakítani egy speciálisan állami/önkormányzati cégekre létrehozott alegységet.

Az általános és egyedi közzétételi listánál mindegy, hogy egyben vagy külön jelennek-e meg az információk, csak átlátható és felhasználóbarát legyen a megjelenítés. Fontos a honlapon a tematikus kereshetőség!

Az oldaltérkép, keresőmotor alkalmazása nagymértékben megkönnyíti a kereshetőséget.

A főbb működést, gazdálkodást, menedzsmentet leíró információk legyenek legalább egy idegen nyelven is megjelenítve (angolul, németül), különösen a nemzetközi tevékenységet ellátó vállalatoknál.

Célszerű lenne az egy helyre koncentrált megjelenítés: számos közérdekű adatot nem a vállalat honlapján, hanem más nyilvános adatbázisban (is) nyilvánosságra kell hozni (pl. e-beszamolo.kim.gov.hu, kozbeszerzes.hu). A duplikáció elkerülésére érdemes a honlapon egy, a nyilvános adatbázisra mutató linkkel jelölni az adatot.

Ön a tananyag végéhez ért.
Kérjük válaszoljon az ellenőrző kérdésekre!


Egy kérdésnél több helyes válasz is lehetséges.